Egy probléma, aminek a neve: HÉTFŐ

Hétfő reggel van. Úton vagyok a munkába, a rádió szól, 8:00. A „műsorvezető hölgy” csilingelő hangon próbálja vigasztalni a hallgatókat: bár hétfő reggel van, és menni kell dolgozni (ami ugye borzasztó, elképzelhetetlen, rémes… mert hát ki akar ilyenkor munkával bajlódni), de azt mondja: „ki kell bírni, nemsokára itt a PÉNTECSKE” – vagyis jön a szórakozás, a semmittevés – az élet!

Tudják, mi az emberek szerint a hét legrosszabb napja? ... A HÉTFŐ.

De miért is gondolkodunk így? Hiszen a munkának örömet kellene okoznia, lelkesítenie, feltöltenie. A munkának nem kéne félelemmel, unalommal, nyűggel vagy lelki kiégéssel járnia. Ébresztő, emberek! Az életünk nagy részét a munkában töltjük – az időnket, az energiánkat, a létünket. Miért is kéne ott szenvedni?

Nem hiszem el, hogy ezzel ne lehetne kezdeni valamit. Nem élvezed a munkádat? Keress másikat. Nincs meg a végzettséged? Tanulj tovább. Idegesít a főnököd? Lépj túl rajta.

Csak arra kérlek: ne pazarold el az életed azzal, hogy panaszkodsz és nem csinálsz semmit. Sajnos, sok ilyen ember van.

Legyen ez egy szép, inspiráló hétkezdés – hogy többé ne legyen rossz egyetlen hétfő sem. :)